Ma a misén volt egy fiatalember, aki nyaktól lefelé szinte teljesen béna. A szentbeszéd helyett ő mesélt személyes élményeiről, Jézusról és a hitéről.
Ő egy motorbalesetben sérült meg, és lassan Jézus felé fordult. Nagyon lassan. De végül hagyta, hogy teljesen eltöltse Jézus, ahogy ő mondta. Megélte a Szentlélekkel való találkozást, így ékesszólóan el tudta mesélni nekünk történetét. Szerintem ő igazi sirály, mert habár a társadalomból úgymond kivetődött, teste megbénult, de szelleme magasan száll. Megtapasztalta a mindent átható szeretet erejét, és ez adott neki energiát arra, hogy folytassa az életét, ez döbbentette rá arra, amitől még jobban tud szárnyalni.
Nagyon jó volt hallgatni, amit mondott, mert nagyon kifejező példa volt arra, hogy nem a mindennapi dolgok a fontosak. El kell emelkednünk a mindennapi apró-cseprő dolgoktól, hogy azokat egy magasabb, fontosabb "dolog" megvalósulásának szolgálatába állíthassuk.
A fiú beszélt arról, hogy megtapasztalta Jézust, aki mindig vele volt. Megtapasztalja imádkozás közben a szeretet erejét. Örültem, hogy erről nyíltan beszélt, mert arról tudni, hogy Isten közelsége, szeretete, energiája megtapasztalható, hatalmas vigaszt jelent sok embernek, aki esetleg nem hisz a transzcendensben vagy elveszítette a hitét. Teljesen mindegy, melyik vallásról van szó, mert az alapélmény közös: a megtapasztalás, ami mindenki számára elérhető, de egyre kevesebben törekednek arra, hogy el is érjék. Örülök, ha némelyeknek valóban a szívéig hatoltak a fiú szavai, és hisznek akármiben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése