Először volt a kérdés

Azt kérdeztem, el kell-e mondanom most valakinek valamit?
Válasz:

Az élet nem mond el neked semmit.
De mindent megmutat.

Érdekes válasz. Arra gondoltam, mintha nem is rólam lenne szó. Aztán az is eszembe jutott, hogy figyeljem a jeleket, elmondjam-e. Végül megint visszatértem az első gondolathoz (mert jelek se voltak), ez nem másról szól, hanem rólam, de inkább úgy értelmezem, hogy amit el kellene mondanom, az úgyis megmutatkozik előtte.