Gyerekek

"Felrettent a róka a sűrű erdőben:
- Ej, miféle móka van lenn a mezőben?"

A héten én is gyerekeztem jó sokat és sokat segített, amiket Lívia írt. Volt hét közepén egy mélypontom, amikor az is megkérdőjeleződött bennem, hogy akarok-e én valaha fiatalokkal vagy ifjúságsegítőként foglalkozni népekkel, mert annyira esélytelennek láttam mindent, amit csináltunk, mert jött a hiszti vagy a dac vagy a sértődés. Keresztgyerekeim nyaraltak nálunk, egy 10 éves leányzó és egy 5 éves fiúcska, nehéz volt kettejükkel együtt, mert különböző dolgok kötötték le őket. De aztán rájöttem, hogy igazából nem kell nekem kitalálni, mi legyen (jó, persze néha igen), de hogy ők gyerekek és nem minden van úgy, ahogy én gondolom vagy kitaláltam, mert nem működnek se ők, se a világ egy rugóra. Nagyon jó felismerés volt ez nekem a pénteki nap estéjén. Elengedni, hogy monitorozom a dolgokat és megfigyelem és kitalálnám...

"Elöl járta Böske Bóbitás Elekkel, utolsónak Kuka Berta Nótás Kelemennel." (avagy: "És Tündi, te is szoktál andalogni?")